Legújabb újság  

A Marana Tha újság 2020. november-decemberi
számának tartalmából

Katona István: Jézus eljött, hogy újjászülessünk a szeretetben

Az önzetlen szeretet hihetetlen, elképzelhetetlen erő. Éppen csak megmozdul benned és ­máris megváltozik körülötted a levegő. A változás elsősorban benned kezdődik. Letörli arcodról a keserű vonást, elsimítja szemed alól a ráncokat. Belop a szemedbe valami különös csillogást, amitől ragyogni fog az arcod is… új embert épít belőled. Igazi békét ad és igazi örömöt. Úgy szeretni senki sem tud, mint akiben felébredt az igazi szeretet. Karácsony célja ez! Hogy megtanítsa az embert tisztán és igazán szeretni.

1. Megjelent Istenünk emberszeretete

Pál apostol tanít bennünket arra, hogy ismerjük fel a megtestesülés csodálatos üzenetét. Értünk jött el Jézus, vállalta sorsunkat és értünk halt meg. Még egyik korban sem beszéltek annyit a humanizmusról, mint a jelen korban, de egyik korban sem volt annyi embertelenség, mint manapság. Gondoljunk csak a két világháború borzalmaira. – Jézus példát ad az igazi emberiességre, hogy ne csak beszéljünk az emberségről, hanem cselekedjünk is. Ne csak szemléljük a mai ember szenvedését, hanem tegyünk is meg mindent, hogy ki tudjon lépni a bajból. Amikor a csillagokra nézünk, megcsodáljuk Isten hatalmát. De igazán az érinti meg szívünket, amikor karácsonykor ott állunk a betlehemi jászolnál és megdöbbenünk Isten alázatán és jóságán. Az értünk hozott áldozata rávilágít mérhetetlen szeretetére.

2. Újjászületünk a Szentlélekben

Pál apostol arra tanít, hogy Jézus azért született meg itt a földön, hogy mi, emberek újjászülessünk a szeretetben. Mikor Michelangelo megalkotta Mózes szobrát, a római nép összehasonlította azzal az emberrel, aki a modellje volt. Azt mondták, milyen szépet alkotott a művész ebből az emberből. Michelangelo azt válaszolta: Isten az igazi művész, mert Ő ajándékozta nekem az alkotás képességét. Belőlem, bűnös emberből, új embert alkotott.

Újjászületésünk forrása Isten kegyelme. A Szentlélek erőt ad, hogy egészen átadjuk szívünket Jézusnak. A Szentlélek ereje árad belénk és megtörténik a csoda: az önzés helyébe a szeretet lép, a kevélység helyébe az alázat, a harag helyébe a megbocsátás. Angelus Szilezius azt írta: „Ha a szíved üres jászol tudna lenni, Isten nem tétovázna benned újra születni.”

3. Reményt kaptunk az örök életre

Karácsonynak ez a harmadik üzenete: Remélni a végsőkig! Mert a mi reményünk alapja: Isten! Mi volt a betlehemi barlang-istállóban? Hideg, szegénység, jászol… de mégis ebből a barlangból indult el világhódító útjára a kereszténység… itt született meg Isten Országa! Az Egyház lényege nem azonos a struktúrákkal és jogszabályokkal – hanem a benne élő Krisztussal. Ő általa van bennünk a hit ereje, a lélek békéje, a szív szeretete. Vagyis bennünk van az örök élet reménye.

Egy pszichológus azt írta, hogy a mai keresztényekben kevesebb az öröm, mint a régebbi századok keresztényeiben. Pedig azok szegényebbek voltak és sokféle nehézséggel küzdöttek. – Valóban sok emberben kevés az öröm. De miért? Hiszen oly sokféle szórakozási lehetőséget kínál fel a világ… De ez nem elég. Mert az öröm a szív békéjéből fakad. A megtalált Isten első ajándéka az öröm. A megtérő fiatalok mind erről tettek tanúságot akár nálunk, akár Erdélyben… hogy amikor szívükbe fogadták Jézust, mérhetetlen örömet éreztek. Talán évek óta most először tudtak szívből nevetni. S ez az öröm megmarad bennük egész életükben. Jézus eljött, hogy újjászülessünk a szeretetben és az örömben.

(Az írás az újság 3. oldalán olvasható.)

Dr. Molnár Gyula: Mária-jelenések az utóbbi századokban – 1. rész: La Salette

Az utolsó két évszázad Mária-jelenéseinek áttekintésében a profetikus előrejelzésű, ún. apokaliptikus tartalmú jelenések az 1846-os La Salette, az 1917-es Fatima, az 1958-as Turzovka, az 1961-es Garabandal, az olasz San Damiano, az 1973-as Akita és az 1985-ös dél koreai Nadzsu.

La Salette a francia Alpok 2000 méteres magasságában fekszik, a Corps-i esperesi kerülethez tartozik. 1846. szeptember 19-én az egyszeri, soha nem ismétlődő Mária-jelenés idején még csak turisták közelítették meg ezt a festőien szép alpesi helyet. 1851-ben Philibert de Bruillard, a Grenoble-i egyházmegye püspöke 81 esztendős, s korát meghazudtolóan lóháton megy fel a jelenés Szent Szüze templomának alapkőletételi ünnepségére.

A 2000-ben boldoggá avatott IX. Piusz pápa megválasztásának legelső évében, a Vatikánban már megismeri La Salette „szép Asszonyának” jelenését, és 1854 július 18-án megkapja az illetékes francia püspöktől a Szentszékhez küldött „titkokat”.

1946. szeptember 19-én, a jelenés százesztendős ünnepségén jelen volt XXIII. János pápa, természetesen 1946-ban, mint Giovanni Roncalli ­párisi nuncius.

La Salette a Gondviselés intézkedéseivel szoros kapcsolatban álló máriás kinyilatkoztatás. A XIX. század 50-es éveiben Franciaországot, majd Európát mozgatja meg és hívja fel a megtérésre. – Maximin Giroud (ejtsd: Mákszimen Zsírú) 11 éves tehénpásztornak és Mélanie Calvat (ejtsd; Mélání Kálvá) 15 éves liba- és tehénpásztornak, e két gyermek-látnoknak az volt a mennyei feladata, hogy a Szentatyán keresztül tájékoztassák az emberiséget az Istenanya nagyon komolyhangú üzenetéről.

(Az írás folytatása az újság 4. oldalától olvasható.)

Jeanne-Marie Guyon: Az imádság egyszerű útja

A hit és a szeretet imája

Ez a hit és a szeretet imája, amelyet a hit és a szeretet által végzünk bensőnkben. A hitnek ez az imája egyszerű, tiszta és egyetemes. Ebben az imában nem érzékelünk, sem megkülönböztetni nem vagyunk képesek bármit is. Minden végtelen és mérték nélküli. Nem megszakítható, nem megzavarható vagy megszüntethető.

Lehetetlen megszakítani vagy megzavarni a szív tökéletes Isten felé fordulását, mert a szív nem fárad bele, hogy szeressen.

Folytonos vagy szüntelen imát nem végezhetünk szájjal – szavakkal – vagy gondolatokkal, de elméleti megfontolások, valamint az elme következtetései által sem, mivel ez akaratunk folytonos egyesülése Isten akaratával.

(Az írás folytatása az újság 6. oldalán olvasható.)

P. Dr. Aczél László Zsongor OSPPE: Szívünk mélyén imádkozni…

Vágyódjunk megélni a belül való imát! Ezt a belső imát azért szeretnénk jobban megismerni, hogy még jobban tudjuk gyakorolni is. Kicsi gyermekkorunktól fogva elsősorban a megtanult szövegimákat próbáltuk elmondani imádság gyanánt, amikor a mi Atyánkhoz irányítottuk kéréseinket, vagy a Szűzanyát kértük: Asszonyunk, Szűz Mária, imádkozzál érettünk! Ezek az imádságok mintegy „kijöttek” belőlünk, és a mennyország felé irányultak.

A mostani imagyakorlatunkban inkább a befelé irányulást tanulgatjuk; belül, vagyis a lelkünkben szeretnénk találkozni az Úrral! Most az elcsendesedésünkben gondolatainkat és vágyainkat ne kifelé, hanem befelé próbáljuk irányítani! Legbelül akarjunk találkozni az Úrral!

Igaz, hogy imánkkal akármerre is fordulunk, Istent bárhol megtalálhatjuk, mivel Ő mindenütt jelen van. Az Egyház a szentmisében arra buzdít: Emeljük fel szívünket!, vagyis lélekben emelkedjünk fel Istenhez. De mi most inkább a belül való imádkozást, a belső imádságot szeretnénk megízlelni. Lelkünk legmélyén keressük Őt! Irányuljunk ahhoz, aki a szívünk trónján ül.

(Az írás folytatása az újság 7. oldalán olvasható.)

Dajczer után K.I.: Az Eucharisztia és az utolsó idők (II/2. rész)

8. A szentmise a mennyország előszobája

A hit által megláthatjuk az oltár körül a mennyországot az angyalokkal Krisztus dicsőséges fényében. Ha figyelmesen veszünk részt a szentmisén, akkor megkérdezhetjük magunktól, hogy készen állunk-e arra, hogy Jézus most eljöjjön értünk? Ne keltsen félelmet bennem Krisztus második eljövetele, hanem örömteli hálaadást, hogy Őbenne beteljesül az életem. Nem akarja megzavarni a világomat, hanem inkább szabaddá tenni minden függőségtől. Mert Isten dicsőségében el kell égnie mindennek, ami evilági és helyet kell adnia Isten örök dicsőségének. Az egész evilági élet át kell, hogy alakuljon „új éggé és új földdé”, ahogy a Jelenések könyve végén van (Jel 21,1). Hiszen Jézus eljövetele azt jelenti, hogy megteremti az új eget és az új földet és azt is jelenti, új emberséget ad.

Ez az új föld egészen más lesz, mint az a föld, amelyet most látok és amelyhez tíz körömmel ragaszkodom. Ha várjuk dicsőséges eljöveteledet, ez döntésre is hív bennünket, merjünk dönteni Jézus mellett! Merjünk dönteni a szabadság mellett! Azt is jelenti, hogy már most közelebb akarok lenni az Ő országához, mint ehhez a világhoz, mert az új föld és az új ég lesz az én jövőm, az én életem értelme. Az Eucharisztiában Isten magához akar ölelni engem, be akar vonni felfoghatatlan dicsőségébe.

 (Az írás folytatása az újság 8. oldalától olvasható.)

Cseh Anikó: Hogyan tudok értelmet adni az életemnek? (II/1. rész)

A következő elmélkedések, melyek nemcsak elmélkedések, hanem isteni élmények, mély isteni megtapasztalások lettek számomra. Mindezek egy lelkigyakorlat során születtek meg a lelkemben. Ezt a lelkigyakorlatot Madassery Benvin Sebastian verbita szerzetes tartotta.

A lelkigyakorlat alatt az elmélkedések egy kérdés­sorra épültek, amikből néhányat most szeretnék megosztani. Úgy gondolom itt az idő, hogy megtisztítsuk szívünket, mert közelít advent. Ezért lényeges az Istennel való kapcsolatunkat is megújítani: aki nem ismeri még Istent, de vágyakozik szívében arra, hogy találkozhasson Istennel a kegyelem erejével. Ne csupán egy találkozás, hanem Isten-tapasztalás lehessen, melyből meggyőződés, hit születhessen. A kérdések segítségével mélyre evezhetünk, megismerhetjük legmélyebb vágyakozásainkat, felismerhetjük az Élethez való viszonyulásunkat.

Hová, kihez is tartozunk tulajdonképpen?

Van-e értelme magának az életnek?

Erre a kérdésre sokan azt válaszolhatnánk egy szóval, hogy igen vagy nem.

Ez így a helyes válasz lenne. Vagy Igen vagy Nem. De, hogy mélyebbre evezzünk, bontsuk ki ­válaszunkat.

(Az írás folytatása az újság 10. oldalától olvasható.)

Marilyn Hickey: Az eljövendő dicsőség szimbólumai (III/3. rész)

A Szentlélek cselekedetei

Van olyan, hogy egyszerűen csak együtt akarsz lenni Jézussal? Amikor az Apostolok Cselekedeteinek könyvét olvassuk, akkor azt a könyvet olvassuk, amelyben Jézus „együtt van” a hívőkkel a Szentlélek személyén keresztül, és ez a normális állapot. Mondhatnánk azt is, hogy a hívőknek így kellene működniük. Így indult útjára az Egyház.

És azt is tudjuk, hogy nem vereséggel fogja befejezni ezt az utat. A Biblia szerint, ahogy Jézus van, úgy vagyunk mi is. Jézus maga mondta, hogy „aki hisz bennem, az is cselekszi majd azokat a cselekedeteket, amelyeket én cselekszem” (Jn 14:12).

A Szentlélek megeleveníti az Egyházat, hogy meglátszódjon, kik vagyunk igazából Krisztusban – és hogy ki Krisztus bennünk. Minél jobban megértjük ezt, annál inkább tudunk működni a természetfölötti ­szinten.

Az Apostolok cselekedeteinek könyve arról szól, hogy a hívők felismerik, kik ők Krisztusban és hogyan működhetnek a természetfölötti szinten a Szentlélek által. A mi időnkben a hívőknek ez a normális „működési módja”, vagyis azoknak a dolgoknak, amelyek az Apostolok cselekedeteiben vannak feljegyezve ma is meg kellene történniük a mi életünkben, mivel bennünk is ugyanaz a Szentlélek lakik.

(Az írás folytatása az újság 12. oldalától olvasható.)

Nagy Jóska: Karácsonyi elmélkedés

Megfigyeltem, hogy Jézus születése körül két tábort, kétféle embert láthatunk meg. Az egyik táborban alázatos, tisztelettudó, többnyire egyszerű emberek vannak, mint például: Mária, József, a pásztorok, a napkeleti bölcsek.

A másik táborban csupa dölyfös, fölényeskedő, helyzetét vagy hatalmát fitogtató ember van, mint például Augusztus császár, Heródes király, a betlehemi gazdag polgárok, akik egy ilyen hajléktalan várandós asszonyt, mint Mária volt a szemükben, nem fogadnak be az ő hajlékukba, a gyermekgyilkosságot végrehajtó parancsnokok és katonák és ehhez hasonlók.

Ez a két tábor ütközött akkor is egymással és ütközik ma is egymással a Jézus kérdés kapcsán.

Ma is megfigyelhető ez a két tábor, sőt magunkban is tapasztalunk bizonyos elemeket ezekből a magatartásokból.

(Az írás folytatása az újság 14. oldalán olvasható.)

Dr. Francis MacNutt: A gyógyulás négy típusa (III/3. rész)

Amiért Jézus eljött

Pontosan ez az, amiért Jézus eljött, hogy megszabadítson ezeken a szinteken annak érdekében, hogy teljesen emberiek legyünk. Szent Iréneusz mondta: „Isten azt akarja, hogy teljesen emberiek legyünk” és bizonyos értelemben teljesen isteniek. Nem úgy, hogy mi vagyunk az Isten, de bizonyos értelemben osztozunk Isten istenségében.

Ez az, amit meg szeretnék osztani veletek erről. Vannak kérdéseitek ezzel kapcsolatban?

Kérdése és válaszok

Az egyik kérdés így hangzott: „Honnan tudtad, hogy három gonosz szellem volt és mi volt a nevük?”

Most, mivel mintegy öt éve történt, egészen pontosan elfelejtettem. Az egyik a gyengeség szelleme volt, de elfelejtettem, mi volt a többi. Talán a boszorkányerő szelleme, de nem vagyok biztos benne.

Honnan tudjuk, hogy ezek mik?

A legjobb út a szellemek elbírálásának adománya. Van néhány ember a csoportunkban, Istennek hála, akiknek megvan ez az adomány. Ez annyit jelent, hogy meg tudják mondani, jelen van-e a szellem vagy a probléma csak emberi szintű.

 

 (A tanítás folytatása az újság 15. oldalától olvasható.)